Dunaszentgyörgy

Szokásunkhoz híven, a tanév végéhez közeledve Henczéné Borbás Mártával, a csapó Vilmos Általános Iskola igazgatójával beszélgettünk.
Elsőként az elmúlt időszak tapasztalatait összegezte az igazgató asszony.
– A fenntartónk továbbra is Klebelsberg Intézményfenntartó Társulás (KLIK), gazdaságilag és működésileg is tőle függ az intézmény, ők az irányítók, dea munka megy tovább, ahogy eddig is ment, viszont több idő van a kollegákkal beszélni, odafigyelni jobban a gyerekekre. Szociálisan nagyon hátrányos helyzetből érkeznek többen, magatartási problémák is vannak, és valószínűleg maradnak is, az óvodai jelzésekből erre lehet következtetni. Sok baj van a gyermekek nevelésével, igazából most érkeznek ide a demokráciába született szülők gyerekei. Néhányan vannak, akik a jogaikat ismerik, de a kötelességeiket sajnos nem, és ez meglátszik a viselkedésükön. Magatartási problémák vannak még mindig első osztályban, de már messze nem olyanok, mint amilyenek az év kezdetekor. A tapasztalt tanító néniket is legyűrik ezek a gondok, de már nincs olyan eszköz a kezünkben, amivel fegyelmezni tudnánk őket. Mindezek ellenére mégis elmondható, hogy kirívó, nagy magatartási gondok nincsenek az iskolában; csínytevések akadnak, többen próbálnak a feladatok elől kibúvókat keresni. Nyilván nekünk, pedagógusoknak is változni kell, mert a 21. század egész más pedagógust kíván, mint például 10 évvel ezelőtt. Nehéz ez, mi néha szívesebben alkalmaznánk a poroszos rendszert, mert úgy gondolom, azzal lehet fegyelmezni, de ez ma már nem működhet. Nehéz átállni arra, hogy szabadabb világ van, ami nem biztos, hogy jó dolog. A gyerekeknek meg kell tanulniuk valahol a rendet és fegyelmet, ha otthon nem sikerül, akkor az iskola az a hely, ahol egy kicsit lehet ezen dolgozni a megfelelő keretek között. Sajnos a mai pedagógusok tekintélye elveszett, pedig ugyanolyan nevelőmunkát végeznek, mint elődeik. Olyan dolgokat is megengednek már maguknak a mai felnőttek és gyerekek, ami 10-15 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.
– Jelenleg 153 diák tanul itt, a nyolcadikasok vannak a legkevesebben, 9-en ballagnak el, de 27 elsős érkezik szeptemberben. A jövő szempontjából biztosítva vagyunk és a születések száma is arra enged következtetni, hogy hosszabb távon is az egy évfolyam/osztályos iskola megmaradhat, ha a fenntartó úgy gondolja.
Korábban nagyon jó gazdánk volt az önkormányzat, tudtunk előre gondolkodni, hogy mit szeretnénk, most végrehajtjuk azt, amit utasítanak nekünk. Bízom benne, hogy továbbra sem lesznek fennakadások, a programokat ugyanúgy tudjuk csinálni, mint eddig. Bízunk a jó együttműködésben.
Versenyekre továbbra is járnak a tanulók, ahol nagyon szép eredményeket érnek el, nem csak az iskola, vagy a KLIK által szervezett versenyeken, hanem másutt is, pl. művészeti eseményeken is helyt állnak. Sok helyen szerepelnek, sok helyen várják, szívesen látják őket. Ez az egyik hibánk is, hogy talán túlságosan is felkészítjük őket és a középiskolák – mint pl. a hatosztályos gimnáziumok – „elcsalják” őket.
– Ezen kívül érkeznek-e visszajelzések arról, milyen „erős” ez az intézmény?
– Örülök, ha ilyen visszajelzések vannak, mert eddig a magasabb szintű iskolákból több igazgató is köszönetét fejezte ki, hogy innen jól felkészült gyerekek mennek a középiskolákba, és magam is úgy gondolom, hogy sokszor jobb egy erős négyes, mint egy gyenge ötös – mert lehet, hogy a négyest a középiskolában is végig tudja tartani -, mint az, hogy egy gyenge ötösből esetleg kettes legyen. Ez csalódás a gyerek és szülő számára egyaránt. Az idei középiskolai felvételik is úgy sikerültek, ahogy vártuk, mindenkit az első helyre vettek fel, ahova jelentkezett, de ez mondható, hogy természetes, mindenhol örömmel várják a szentgyörgyi gyerekeket.
– Tapasztalt, nagyon jó pedagógusaink vannak. Nyilván nincs olyan, aki mindenkinek megfelelne, de úgy gondolom, hogy szakmailag a topon vannak. Amivel küszködünk az az, hogy a felsős szakos kollegának sok órája van, de, ha lenne több szakos kollega, akkor pedig az óraszámokat nem tudnánk kiosztani. Vannak óraadóink, Paksról járnak ki, a hétfő és péntek az ő napjuk. Ők is elégedettek a gyerekekkel, bár a tanulásra mindenki panaszkodik, akár elsősről, akár nyolcadikosról van szó, nem tanulnak – ami itt rájuk ragad, azt elégnek tartják, otthon nem veszik elő a könyvet.
A házi feladatot nagyon sokan nem készítik el felső tagozatban, ez probléma. A napköziben sem tudják megcsinálni, mert ez fizikailag lehetetlen. A napközinek nem is biztos, hogy az a szerepe, hogy a lecke készen legyen, hanem az egyéni segítség, az egyéni korrepetálás színtere kell, hogy legyen.
– Mennyire vált be az egész napos iskola?
– A gyerekek szeretik, szeretnének itt maradni. A gyerekekkel való beszélgetések során kiderül, hogy sok esetben a szülő beszéli rá a gyereket, hogy menjen haza. Képlékeny még ez a dolog, rossz helyen nincsenek, mert sokkal szerencsésebbnek tartom, hogy itt vannak felügyelet alatt és közösségben, mint az, hogy a szülő kikéri a diákot, aztán a gyerek járja az utcát és a játszóteret, és kerítésen kívülről beszélget az osztálytársaival. Szerintem itt megint az lenne jó, ha „hagynák” a szülők dolgozni a pedagógusokat és nem nehezítenék meg a dolgunkat. Minden évben az igazgató jogkörébe tartozik, hogy engedi-e vagy nem a kikérést. Én beleestem abba a hibába, hogy jóhiszeműen mindenkit elengedtem, aki kérte. Jövőre jobban végig fogjuk gondolni, hogy tényleg el kell-e menni az adott gyereknek, illetve melyiküknek lenne jobb, ha itt maradna és kapna egyéni segítséget. Nyilván erre a gyerekeknek is meg kell érni, hogy ha problémájuk van, akkor bekopognak segítségért. Egyre többen élnek vele, de nyilván ezt is meg kell tanulni. Ez az év lecke volt mindenkinek arra, hogy az új rendszerre hogyan kell beállni, ez hogyan működik.
– Nagyon sokat kell tanulni a gyerekeknek, magas óraszámokkal dolgozunk. Az a baj, hogy nagyon kevés idő jut a gyakorlásra, bevésésre. Ma már minden nap, óráról-órára új anyagot tanulnak. Szükség lenne sok-sok gyakorlásra.
Én azt szeretném, hogy a gyerek gyerek maradjon, amíg lehet. Barátságok is nehezen szövődnek iskolán kívül, mert nincs idejük egymással találkozni, de én szeretném, hogy a szülők megértsék, hogy jó helyen vannak itta gyerekek az iskolában és szüksége van a gyereknek a saját társaira, akikkel egymástól is sokat tanulnak.
– Most év vége előtt állunk, sajnos vannak olyan tanulók, akik évek óta nem veszik komolyan azt, hogy itt munka folyik és az adott évfolyamot be kellene fejezni. Biztosan tudom már, hogy sajnos lesznek bukások. Vannak, akik többször megkapták már az esélyt, nem éltek vele, és úgy gondolom, kihasználni bennünket sem lehet. Azzal a tanulóval szemben, aki mindent megtesz azért, hogy a kettest megszerezze – sem fair ez a hozzáállás Egyre kevesebb a jó tanuló, pedig képességeik megvannak, de nem szorgalmasak. A számítógép világában élünk, ami szerintem nem jó dolog.
A szeretet, az odaadás a tolerancia sok mindenkiből hiányzik, ezt a társadalmi helyzet is hozza magával, de ezzel nem lehet mindig takarózni. szerencsére sok olyan szülő van, aki mindent megtesz, és olyan is akad, aki csak látszólag tesz a gyerekéért.
– Mi vár még a gyerekekre az idei tanévben?
– Elfáradtak a gyerekek mostanára, de lesznek még programok. Május 30-án gyermeknap lesz, osztályonként szervezzük, este a felsősöknek diszkót tartunk.
Az utolsó hét a nyolcadikosoké. Lesz kenyérsütés, bolondballagás, szerenád. A ballagást, évzárót június 21-én lesz. Június 13-án jövünk utoljára. A nyári napközi ellátás az új gyermekvédelmi törvény szerint az önkormányzat feladata, de nem szokták nálunk a szülők ezt kérni, esetleg 1-2 gyerek esetében, de nyilván a gazdasági okok nem engedik meg, hogy 2 gyereknek napközit biztosítsunk. Faluhelyen azért könnyebb megoldani a gyerekfelügyeletet.
– Van-e tervben infrastrukturális fejlesztés?
– A fiúmosdót szeretnénk nagyon rendbe rakni, de ez már tőlünk függetlenül működik, magasabb fórumon döntik el, lesz-e erre lehetőség. A tisztító meszelés mindenképpen megtörténik. Az önkormányzatnak már nincs köze az iskolához, ennek ellenére mindig besegít abban, hogy megmaradjon ez a színvonal. Az önkormányzat tervében is szerepel a külső szigetelés, festés. Számítógépeket is kellene cserélni – tervek mindig vannak…
– Továbbra is kérném az együttműködést a szülőkkel, jó lenne, ha a szülői munkaközösség kicsit jobban működne. Nyilván rengeteg elfoglaltsága van a szülőknek, de úgy gondolom, akik az szmk tagjai, azok aktívan dolgoznak, de nem lehet minden megoldást tőlük várni, a szervezéshez partnerek is kellenek. Debreceni Szabina személyében egy talpraesett és jó vezetőt sikerült találni. Igyekszem a munkájukat támogatni, jó viszonyt ápolunk, az lenne a jó, ha minél több szülő gondolkodna úgy, mint ők – mondta végül Henczéné Borbás Márta.